Virtuális valóság a gyakorlatban: avagy miben más, mint az AR és az XR technológia?
2021-11-15
Marker alapú AR technológia
2021-11-23Kiterjesztett valóság a gyakorlatban: miben más, mint a többi technológia?
Az immerzív technológiák még sok szektorban annyira újnak számítanak, hogy nehéz lehet laikusként különbséget tenni közöttük. A legelterjedtebb a felhasználói közegben a virtuális valóság, azonban az üzleti és B2B szférában a kiterjesztett valóság (Augumented Reality) látszik hódítani. Ha bele szeretnénk vágni az immerzív eszközök világába, fontos azonban tudnunk, hogy mit keresünk valójában. Mi tehát az AR, és hogyan tudjuk használni eszközeit a gyakorlatban?
Honnan lehet ismerős az Augumented Reality?
Az Augumented Reality egy olyan élmény, amely a valós világ információit a digitális világ élményével egyesíti. A legismertebb példa erre a Pokemon Go játék továbbra is, amely milliókat vett rá, hogy végre kimozduljanak és elhagyják a négy fal biztonságát. De ugyanilyen alkalmazások azok is, amelyek a virtuális ruhapróbát teszik lehetővé. A kiterjesztett valóság lényege tehát az információ virtualizálása a valós világ tetején, mint egy virtuális réteg a valóság felett. Ha mindez lehetséges, akkor AR-ről beszélünk. De mégis miben más az AR, mint az XR? Az Extended Reality tulajdonképpen egy minden immerzív technológiát magába foglaló definíció, amely valahol összekapcsolja és kibővíti őket. A jövőben már olyan technológiai újítások lesznek, amelyek AI és robotika felhasználásával kapcsolják majd össze az AR és a VR lehetőségeit, és itt már XR-ról fogunk beszélni.
A kiterjesztett valóság előnyei
A virtuális valóság mindezekkel a technológiákkal szemben teljesen digitális, tehát egy olyan információhalmaz, amelyről tudjuk, hogy nem része a realitásnak. Az AR azonban részben maga a valóság. Legnagyobb előnye, hogy a valós közegben marad anélkül, hogy bármit is megzavarna a környezetünkben. Több eszköze is van a technológiának, amely lehet egy kiterjesztett valóság szemüveg, egy tablet vagy épp a zsebünkben lapuló mobiltelefon. Itt nincsenek vezetékek vagy olyan hardveres megoldások, amelyek akár egy kicsit is komplikálttá tehetik a használatát. Egyszerűbb és nagyszerű, de nem feltétlen nagyszerűbb, hiszen a kiterjesztett valóság is egy immerzív alternatíva.
Egyre több AR applikáció készül fogyasztói felhasználásra, de ugyanakkor a B2B szektor számára is egy még ki nem aknázott kincsesbánya. Az AR a műszaki területen nagyon sikeres megoldásnak bizonyult, hiszen a Boeing mérnökei számára munkaeszköz lett a kiterjesztett valóság szemüveg. Ami pedig az applikációkat illeti, a kiterjesztett valóság fejlesztés az okostelefonok többségén már teljesen elérhető technológia. Ha pedig webAR-ról van szó, akkor az Android eszközök több mint 78%-a által már az is egy támogatott AR megoldás, míg iOS esetén ez 94%-ra tehető. Technológiai hátrány tehát egyre kevesebb van (vagy épp nincs is), a kiterjesztett valóság készítés pedig szinte minden bizonyossággal egy kifizetődő üzleti befektetés, amit hiba lenne kihagyni.
